A Vadonélő Degu
Dél Amerikában a legközönségesebb rágcsálók közé tartoznak.Nagy csapatokban élnek.
Saját maguk által kivájt üregekben élnek. Legtöbbször egy hűs árnyékot biztosító bokor alá költöznek. Nappal nem jönnek elő fészkükből, csupán napnyugtakor, vagy amikor már a Hold is feljött, hogy apró magokat gyűjtsenek.Testhossza a farok nélkül 15–20 centiméter. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Bundájuk felül barna, a hasuk krémszínű.Fogaik mint a legtöbb rágcsálónak, állandóan nőnek. A fiatalok foga fehér, az idősebbeké narancssárgás, akárcsak az egészséges példányoké. Fülük nagy, hallásuk is kitűnő. Szemük sötétbarna, fekete pupillával. A legtöbb ember teljesen feketének látja a legtöbb rágcsálóval együtt. A sötétben jól lát.A sivatagban szinte kizárólag apróbb magvakkal táplálkoznak, melyeket vagy összegyűjtenek vagy helyben elfogyasztanak. Ha ragadozó vagy más veszély közeledik, egyszerre mind eltűnnek földalatti labirintusaik bejáratain. Az, hogy milyen gyakran táplálkoznak, attól függ, hogy milyen gyorsan tudják megemészteni ezt a viszonylag rossz minőségű ételt, ez a táplálék minőségétől és a környezeti hatásoktól függően változik, s más növényevőkhöz hasonlóan, mint például a nyulak, megeszik a saját ürüléküket, hogy több tápanyaghoz jussanak. Ez is arra szolgál, hogy fenntartsák az egészséges bélműködésüket, ha az élelem tápanyagban szegény.A deguk 2–8 kölyköt hoznak világra. 4 hónapos korukban válnak ivarértetté. Vemheségük 70–90 napig tart. A hím köré több nőstény is társul. Természetes körülmények között csak kevés degu éri meg a 2 éves kort, fogságban tartva viszont akár 5–10 évig is élhetnek.